A Paulay Ede Színházban egyszerre ünnepelték A Magyar Kultúra- és Tokaj Város Napját. Hagyományosan ezen a rendezvényen adták át a város kitüntetését is, amelyet a Crescendo Nyári Komolyzenei Akadémia szervezői vehettek át.

A Himnuszt -a tavalyi évhez hasonlóan- ezúttal is a budapesti Nemzeti Színház egyik színművésze mondta el. Horváth Lajos Ottó szavalata után Tokaj Város Vegyeskarának előadásában is meghallgathatta a közönség, a kórus pedig a megzenésített nemzeti ima után egy csokorra való dallal is készült a városnapi rendezvényre.

Az már évtizedes hagyomány, hogy Tokaj A Magyar Kultúra Napján ünnepli meg a város napját is. Különleges ez, hiszen egyetlen magyar településként a hegyaljai kisvárost említi Kölcsey a Himnuszban. Erre a köszöntőt mondó Bánné dr. Gál Boglárka és Koncz Ferenc is felhívta a figyelmet. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte, közel kétszáz évvel ezelőtt egy olyan költeményre volt szükség, amely egyesít minden magyart, aki a haza részének tartja magát.
– Ennek jegyében született meg 1823-ban Kölcsey Ferenc romantikus költeménye. Ahogy terjedt a magyarság körében úgy merült fel az igény, hogy ne csak szavalják, hanem osztrák mintára énekeljék is. A Pesti Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert – emlékeztetett a megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette, a magyarság nemzeti imájához még az elnyomás évei alatt sem mertek hozzányúlni és 1989-ben a rendszerváltás részeként bekerült az Alkotmányba, majd később az Alaptörvénybe is.
Bánné dr. Gál Boglárka kiemelte, a dicső múltat fejlődő jövő követi, a megyei önkormányzat közreműködésével jelentős fejlesztési források érkeztek és érkeznek a településre.

Koncz Ferenc, a térség országgyűlési képviselő köszöntőjében felidézte, a magyar mindig is kultúrnemzet volt. Mutatja ezt az is, hogy száz évvel ezelőtt a németek nyolcvankét százaléka volt írástudó, a magyaroké pedig nyolcvanegy. A trianoni döntéskor az utódnépeket írástudásukat tekintve sehol nem érte el az ötven százalékot.
– Ez pontosan mutatja, hogy ez a számosságában kicsi, de tetteiben és kultúrájában olyan nagy magyar nemzet mi mindent adott a világnak. Különleges vagyunk minden mozdulatunkban, gondolatunkban Európa közepén, amivel ki is lógunk ebből a közösségből. Ezt az aktuális politikai viták is mutatják. De ez az eltérés, különbség mindenképpen egy pluszt jelent a többi nemzethez képest – mondta el a politikus.

A Magyar Kultúra- és Tokaj Város Napját a Tokaji Írótáborral közösen tizenhét éve ünneplik meg. Posta György polgármester beszédében méltatta a közel fél évszázados múlttal bíró eseményt, azt mondta augusztusban arra a pár napra az ország szellemi fókuszává válik Tokaj.
– A nemzeti egység gondolata és a nemzeti kultúra átsugárzó ereje egyszerre ragyog föl, felmelegítve az anyaországi, a határon túli és a más kontinensen élők lelkét is – hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette, amikor a magyar kultúrát ünnepeljük, akkor mindazon értéket ünneplünk, amit a magyarság teremtett, határoktól függetlenül.
A polgármester elmondta, idén, amelyet az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánított esztendőben még fontosabbá válik az összmagyar kultúra, amelyet ápolnunk kell. Erre pedig Tokajban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, amiben mindenkire felelősség hárul.

Az ünnepi beszédek sorát Szentmártoni János, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke zárta. A kultúra mindennapi szerepének és fontosságának jelentősége mellett felhívta a figyelmet arra, hogy mindezt meg kell védenünk.
– Ha lemondunk a kultúránkról, azzal a szabadságunkról mondunk le önként. Akkor pedig valóban megszűnünk nemzetként létezni – emelte ki a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke. Hozzátette, a tábor rövid idő alatt a magyar értelmiség és írótársadalom legfontosabb találkozójává vált. Sokszor pedig olyan témákat is napirendre tűztek az évtizedek alatt, amelyek nem voltak veszélytelenek azokban az időkben. A szokásoknak megfelelően a rendezvényen jelentették be a nyári tanácskozás témáját, amely aktuálisan a trianoni katasztrófa irodalmi- és társművészeti lenyomata lesz augusztus 13. és 16. között. Szentmártoni János hozzátette, az írótábort szervező egyesület megújult, a szakmai tanácskozás pedig négynapos irodalmi fesztivállá alakult.