Szilvás István
A szép, míves hordót egy darabka szőlővesszőn csüngő fürt díszíti, valamint egy levél a Himnuszból vett idézettel: „Tokaj szőlővesszein/ Nektárt csepegtettél.” Körötte a fába vésve az idei kitüntetett neve: Cs. Varga István.
A Tokaji Írótábor rangos és stílusos Hordó-díját ebben az esztendőben az arra érdemesek egyikeként Cs. Varga Istvánnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanárának ítélték oda. Bár a nektár csepegtetéséről híres borvidék egyik jellegzetes itala sem illatozik benne, a hordó nem üres: jelképesen csapig tele van olyan szellemi-lelki értékekkel, kincsekkel, amelyeknek a születésénél szinte a kezdetektől fogva ott bábáskodott az elismert irodalomtörténész is.
Mint mondta, nem a borivótudományáért, hanem a táborban végzett munkásságáért kapta a díjat, de valószínű, hogy a Borkultúra kettős tükörben című – Rácz Lászlóval közös – „fél-könyve” is súllyal esett a latba.
Az írótábor fennállásának negyvenhét éve alatt több ezren fordultak meg ebben a szellemi műhelyben, s most is kétszáznál több volt az érdeklődők száma. A fő téma Ady: a Szétszóródás előtt. Irodalom és művészet 1918–1920 címmel szerepelt az eszmecserére bocsátott programban.
– Ady Endre már 1914-ben a szétszóródás, szétdarabolás sorscsapásáról készített végelszámolást – mondta a költőt idézve Cs. Varga István: „Jöttünk rossz erkölccsel rossz helyre,/ Volt útonállók új útbanállóknak/ s míg úrfajtánk egymást, s a népet falta,/ Tunya álmainkat jég verte/ S még a templomot se építettük föl.” Ady templom-metafórájának a lényege: a magyarság elmulasztotta felépíteni azt a virtuális templomot, amelyre hivatott lett volna. Kányádi Sándor szerint irodalmunk, költészetünk temploma felépült, s folyton újulva épül.
– Nem mond ennek ellent a ma gyakorta elhangzó vélekedés, hogy érezhetően halódik a Gutenberg-galaxis, a nyomtatott irodalom világa?
– Ez túldimenzionált vélekedés. A könyvekről mást mond az élet tanítómestere, a történelem. Nagy Rhamses palotájának romjai között találták meg az egyik első könyvtárnyomot, feliratot: A lélek gyógyszertára. John Ruskin szerint A könyvesház királyi kincstár.
– Mostanság bárki könnyedén kiadhat alkotói minőségű visszaemlékezést, életregényt, verseskötetet. A szó nemes érelmében kit tekinthetünk ma írónak, költőnek?
– A tollforgató, a tolltárs, az írástudó fokozati szinonimák. Az írószövetségi és egyéb szépírói tagság, a megjelent művek, könyvek száma jelzés értékű, de az időmetafora a perdöntő. Író az, akit az olvasók tábora és az utókor elismer írónak. A maradandóság titka az esztétikai minőség. Gárdonyi Géza életművének utóélete is azt bizonyítja: korok, kánonok jönnek-mennek, az irodalom azonban nem kánonokban él, hanem az olvasók emlékezetében és szívében.
– Hol máshol, ha nem egy írótáborban vetődik fel a vissza-visszatérő kérdés: mit tehetnek mai világunkban az írók, a költők?
– Szókratész egy mondásában úgy vélte: „A lélek varázslatos gyógyítója a szép szó.” A szépirodalom, a poézis lényege éppen az etikum és az esztétikum összhangja, a gyönyörködtető, teremtő és termékenyítő lelki erő. Az internet, az okostelefon, a tablet manapság átvette a kommunikáció, a versírás, olvasás feladatkörét. De pótolni nem igazán tudja. Téves indoklás az, hogy nincs napjainkban az irodalomra, a versre igény, mert az embereket nem érdekli, nincs rá kereslet, nincs piaci értéke. Mégsem véletlen, hogy megszaporodtak az írók, a versírók és -mondók, a megzenésített versek, a kazetták, a CD-k, a videóklipek. Irodalmunk csodálatos szellemi-lelki hagyaték, s a jelenkorban kell élő-eleven örökséggé tennünk. Ady Endre most is „az Ember Szépbe-szőtt hitét” hirdeti. Arany áldáskívánó intelme biztatás: „Van hallgatód? nincsen?/ Te mondd, ahogy Isten/ Adta mondanod.”
Nemzetközi jelentőségű műhely lett
A Tokaji Írótábor alapítója Hegyi Imre közíró, társa Sáray László, aki 1972-től a folytonosságot képviseli, már emeritus titkárként. A tábor 1989 előtt is a kritikus értelmiségi gondolkodás, az irodalom, a közélet fontos kérdéseinek a vitafóruma volt. Országos és nemzetközi jelentőségű műhely, az új nemzettudat egyik szellemi központjának a rangjára emelkedett. Nagy szerepe volt a rendszerváltozás előkészítésében. A Kárpát-medencei magyarság képviseletét a 2010-es írótábor tette teljessé. Az első 17 évben Fekete Gyula volt a mindig vitára kész szóvivő. Jelenleg Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke tölti be az írótábor elnöki, Papp Für János pedig a titkári tisztségét.